Üveg történelem

Üveg történelem

Az üveg és az ólomkristály termékek gyártásának története

halhuAz üveg története a természetben talált üvegásvány, az obszidián felhasználásával kezdődött. Az ősember a vulkanikus eredetű obszidiánt nyílhegynek, pengének használta.

Az első üvegkészítésre utaló leletek Egyiptomból származnak.

Az ókori egyiptomi üvegművészet alkotásai a görög és római kereskedő utakon kerültek Európába. A „római” kifejezés ebben az esetben az i.e. 100 és i.sz. V. sz. között Angliától Szíriáig terjedő területen készült üvegalkotásokat foglalja magában

A korai és haladó középkor üvegművessége

A VI-XIII. század közötti Európából alig találkozunk üvegtárgyakkal. A kevésbé tehetősek nem engedhették meg maguknak az üveg luxusát, az elit pedig a keleti termékeket részesítette előnyben. Említésre méltóak a különböző színű és méretű üvegdarabokból készült ablakok, amelyek lehetővé teszik a fény átszűrődését, és szép színhatást adnak Fénykorukat azonban csak később, a gótika idején, az Európa szerte sorra épülő katedrálisok impozáns üvegablakaiban érik majd el.

Itália üvegművessége

poharVelencében 1271-ben rögzítették az üvegkészítők szövetségének alapszabályzatát . Ebben az időben alapították meg a muranói műhelyeket is.

A „cristallo”: elnevezése a hegyi kristályra utal. Velencében alkalmazták először az un. gyémánthegy pontozást – metszést: az üvegtárgyakba gyémánthegyű eszközökkel „vésik” bele a díszítést. A mintázat ekkor még nagyon egyszerű, aminek oka részben a „cristallo” anyaga.

Csehország és Németország üvegművessége

vaza_2A metszés-csiszolás technikája Csehországban terjedt el először, majd kevéssel utána Németországban is.

A mintázat elképesztően gazdag volt, a növényi ornamentikától kezdve a portrékon és mitológiai alakokon át az allegorikus jelenetekig.

1650-ben jelent meg az ún. Eisenrot és Schwarzlot technika. A metszetek stílusában készült ábrákat átlátszó vörös (Eisenrot) vagy fekete (Schwarzlot) színű festékkel rajzolták ki.

Ezáltal a díszítés alig domborodik ki és jellegében is teljesen eltér a zománcfestéstől. Az ilyen festéssel készült kedvelt témák voltak a csata- és vadászjelenetek, pásztorjáték motívumok, valamint rács-, lomb- és szalagdíszek.

A legnagyobb kereskedelmi sikert Csehország a jellegzetes csiszolt és ezerféleképpen díszített poharakkal érte el. Ezek díszítése megőrizte a nemzeti jelleget és egyfajta barátságos hangulatot.

A XVII. sz. közepétől a reformáció hatására a vallásos témájú díszítéseket más témák, pl. üvegre festett portrék váltották fel.

1860 után megjelent az ún. savmaratás technikája, amely abból állt, hogy az üveget saválló védőréteggel vonták be, majd ebbe rajzolták bele az ábrát, amelyet hidrofluor savval kimarattak.

A század második felének egyik legnagyobb divatja a cameo csiszolás volt. A tárgyak változatossága rendkívül gazdag volt, a vázáktól az üvegfestményeken át az ékszerfüggőkig.

A XVIII. sz. második felében az erős velencei hatást felváltotta az angol és a cseh. Ekkor „tört be” Franciaországba az ólomüveg is. A XIX. sz. a csiszolt kristály jegyében kezdődött, alapvetően a cseh technikákat alkalmazva.

Magyarországon az ólomkristály tárgyak készítésében a csehországi mesterek hatása egyértelmű, hiszen az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a csiszolási technikákat a mesterek évszázadokon keresztül örökítették tovább.

A II. világháború után az üveggyártás az egész világon – így Magyarországon is – a nagyipari termelés felé tolódott . Előtérbe került a tömegtermelés, de a kis műhelyekben megőrizték a szakmai titkokat, mintákat és technikákat.

Az ólomkristály gyártási folyamata

Minden termék elkészítéséhez többféle munkafolyamatot alkalmaz a mester :

  • Az első, egyik legfontosabb és legizgalmasabb lépés a tervezés. Itt dől el a darab formája, a csiszolás mintája , a csiszolási technika megválasztása. A készítő beleálmodja a még formátlan üvegdarabba a későbbi kristálycsodát. A minta és a technika kiválasztása alapján határozza meg a megfelelő csiszoló szerszám használatát is.

 

  • Második, a csiszolás. A csiszolást különböző profilú gyémánt csiszolószerszámmal végzik, a mintától függően, általában 5-6 féle szerszám szükséges a termék elkészítéséhez. Az ólomkristály kézi csiszolása rendkívül nagy koncentrációt igényel, egyetlen apró hiba tönkreteheti az egész darabot. Javítási lehetőség nincs. Ennél a folyamatnál nagy jelentőséggel bír a mester technikai tudása, gyakorlata, stílusa.

Gyakran komoly fizikai erő is szükséges a munkához, hiszen a nagyobb daraboknál a csiszolás során nem csak a csiszolásra, annak mélységére, irányára, arányaira kell figyelni, hanem meg is kell tartani a súlyos kristályt.

Legnagyobb szakmai kihívás a színes termék csiszolása.

A színes ólomkristály kétrétegű kristályból készül. Az alaprétegre, a fehér átlátszó formára még egy, színes réteget fújnak, így lesz még különlegesebb. A legtöbbször,.: rubin, kék, lila, fekete, sárga színekkel díszítik a kristályt.

A színes áru csiszolásakor a mester nem tudja a mintát előre felrajzolni mert ,nem látni át a színköpenyen. Ezért a színes termékek csiszolása különösen bonyolult folyamat, csak aprólékos munkával készíthető el, és ebben az esetben minta nélkül, pusztán a fantáziára hagyatkozva jön létre a kristály remekmű.

A csiszolási munka egy vízszintes tengelyen rögzített gyémánt korongon történik, amely a csiszolás irányába forog a csiszolóval szemben, különböző fordulatokkal. Sebessége 1440-9600 fordulat/perc között változik.

  • Harmadik lépés a savazás: A megcsiszolt üveget egy speciális savfürdőbe kell helyezni, így érhető el a megfelelő csillogás.

 

  • A negyedik művelet a matt csiszolás. Ezt a műveletet akkor végzi a készítő, ha az árun valamilyen matt mintát is készít.

Az ólomkristály világa napjainkban

Manapság kétféle gyártási módot különböztetünk meg: a préselt vagy gépi előállítású vagy a kézi előállítású ólomkristály.

A gépi vagy préselt termékek jelen vannak az egész világon. Kristályból készülnek, de előállításuk sokkal egyszerűbb, és az áruk is sokkal alacsonyabb, így tömegigényt elégítenek ki.

Megmaradt azonban az igény az egyedi és finom kidolgozású, kézileg előállított kristály iránt is, amelynek újabb reneszánszát éljük. Ez a művészi munka semmilyen gépi eljárással sem pótolható.

A borkultúra terjedésével a valódi, csodálatosan csiszolt kristálypoharak iránti igény is fokozatosan nő., hiszen egy kiváló bor vagy pezsgő elképzelhetetlen kristálypohár nélkül!

Így az egész világon keresett az egyedi gyártású ólomkristály, mely a mester saját stílusát,, szakmai tudását fejezi ki. Tükrözi az egyéniségét, és keze munkáját ,amelyben a több évszázados hagyomány ötvöződik a legmodernebb technikákkal.

A szakember a termékeket egyenként készíti el megtervezve a mintát és az adott formához igazodva keresi meg az üveggel való harmóniát. Nem használ automata csiszológépet, amely óránként ontja az egyforma és a világ minden második boltjában kapható, poharat, vázát.

Schréger György is a régi mesterek tudásának letéteményese, és 1990 óta saját cégében, családi vállalkozásban tevékenykedve készíti a különleges, a világ több országában is ismert kristályban megvalósuló művészi értékű alkotásokat.